Ügyvédként és egészségügyi szakjogászként az orvosi műhibaperekre szakosodtunk.
Az orvosi műhibaperek a legnehezebb ügyszakok közé tartoznak. Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Az általános jogi ügyekhez képest speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibák jogi megítélését illetően a jogszabályokból igen kevés derül ki, tipikusan csak a Polgári Törvénykönyv tág mérlegelést engedő ún. gumiszabálya áll rendelkezésre (Ptk. 6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.)
Hazánkban évente több mint 100 orvosi műhibaper indul és végződik, évi 2 milliárd forint pertárgyértékben. Felmérések szerint a károsultak 90%-a meg sem kísérli az igényérvényesítést, pedig a kellően előkészített ügyeket a páciensek családjai kivétel nélkül megnyerik, mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert. Ha a pert a károsult család megnyeri, akkor az ellenfél részére utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz az egészségügyi intézmény fizeti.
Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több mint ezer korábbi ügyben született több 1000 bírói ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-ügyvéd és egészségügyi szakjogász felkérése. Az országban kevés orvos-ügyvéd és egészségügyi szakjogász dolgozik, többségük a kórházakat képviseli. Kevés egészségügyi szakjogász lát el jogi képviseletet a páciensek családja, azaz a károsultak oldalán.